Kedves Papbácsi!

Köszönöm, hogy lehetőséget adott elmondani gondolataimat a Szent Erzsébet Gimnáziumban eltöltött éveimről.

Először is köszönetet szeretnék mondani a magam és a többi moldvai csángó  gyerek nevében Önnek mint az iskola „lelkének”, osztályfőnökömnek Bálint Gergely Igazgató Úrnak, a tanári karnak és nem utolsó sorban a magyarországi és más országokban élő magyaroknak akik anyagi támogatása nélkül nem tudtunk volna fizetés nélkül tanulni.

Nekem személyesen egyetlen továbbtanulási lehetőség volt az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium. Annak ellenére, hogy különbségek voltak a székelyek, a gyimesi csángók és köztünk a moldvai csángók között nem alakultak ki konfliktusok emiatt. Egy közösség voltunk.

Én itt tanultam meg a Miatyánkot az októberi rózsafüzérek alatt, és a májusi litániák alatt a Mária imákat. Nagy összekötő erő volt az együtt imádkozás.

Számomra nagy öröm, hogy benne voltam az iskola énekkarában. Minden iskolai, vallási, történelmi ünnepre sokat készültünk Antal Tibor énektanár vezetése alatt, akinek sok köszönet jár.

Gratulálok  a 15. éves jubileumnak és kívánom, hogy továbbra is örömmel, szeretettel folytassák munkájukat.

  Tisztelettel,                     
D.T. Genica - Enikő